Csorvás Plébánia, Gerendás Plébánia, Telekgerendási Katolikus Közösség

Honlapunk verses rovata itt található (kattintson az "itt" szóra).

Az EFOP pályázat részletes információit itt is elérheti.

 

 

Szívesen küldünk értesítést túráinkról, nyitott programjainkról. A nehezen beazonosítható email címek tulajdonosai küldjenek pár sort a csorvaspleb@yahoo.com-ra. Az emailcímeket senkinek nem adjuk tovább, azokat csak a túrákról szóló értesítésre használjuk.

 
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 
Ótemető Csorvás
 
Csorvás
 
Idősek klubja Gerendás
 
Gerendás
 
Telekgerendás
 
Közösség
 
Válogatott üzenetek, 2020.április 26.

Következő 10 cikkElőző 10 cikk

2020. április 26.

   

Vasárnapra egy hatodik osztályos, csorvási hittanos lány beküldött írását választottuk. Köszönjük szépen.

A húsvét

A kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, e napon ünnepli Krisztus feltámadá­sát. Húsvétkor ér véget a 40 napig tartó böjt. Húsvét az egyházi év mozgó ünnepeinek is középpontja.

Megünnepléséről már a 3. századból vannak adataink, azonban az ünnepet nem mindenütt tartották egyidőben. Bár a niceai zsinat 325-ben a többségben levő nyu­gati vélemény alapján elhatározta, hogy húsvét ünnepe a tavaszi napéjegyen­lő­ség után következő holdtölte utáni vasárnap tartassék, ez az időpont húsvét meg­ünneplésére csak a 8. század óta vált általánossá. Hazánkban az 1092-ben tar­tott szabolcsi zsinat szerint akkoriban négy napig tartottak húsvétot, majd a nagy­szombati zsinat 1611-ben három napra, XIV. Kelemen pápa 1771-ben pe­dig két napra csökkentette. X. Pius pápa 1911-ben húsvét második napját is törölte a kötelező ünnepek so­rá­ból, de nálunk továbbra is megtartották.

Húsvét ünnepének szertartásai közül már a középkorban kiemelkedett a föltáma­dás megjelenítése, amely az ünnep reggelén történt. A húsvéti szertartásokhoz tartozott az étel, a húsvéti bárány megszentelése. Emellett már a 10. században említik a sonkaszentelést is. Szokásban volt még a kenyér- és a tojásszentelés. Ezekkel a liturgikus cselekményekkel mutatnak összefüggést a naphoz fűződő szokások.

A Székelyföldön még a századforduló táján is szokásban volt, hogy a legények és fiatal házasok a templom megkerülése után végigvonultak a falun énekelve, imádkozva, majd megkerülték a határt, miközben bő termő esztendőért, békéért imádkoztak. A határkerülés után, amikor már hajnalodni kezdett, a legények színes szalaggal, cifra papírossal és hímes tojással díszített fenyőágakat tűztek kedveseik kapujára, ennek neve hajnalfa volt.  

Köszöntő szokások is ismeretesek voltak húsvétkor. Húsvét második napja hét­fő, a ma is szokásos húsvéti locsolás ideje. Húsvét hétfőjén és fehérvasárnap, – húsvét vasárnapját követő vasárnap volt szokásban a komatálküldés. Az Ipoly mentén a leányok ilyenkor azoknak a legényeknek küldtek tojást, akik farsang­kor táncba vitték őket. A gyermekek húsvéti megajándékozása (nyuszi által hozott édesség, tojás) újabb eredetű szokás.

2020. április 25.

   

Gerendásról, egy nyolcadikos hittanostól kaptuk a következő írást. Köszönjük szépen!

A húsvét ünneplése

A 4. századig egy istentiszteletből állt. Éjszaka kezdődött imádsággal, olvas­­­má­nyokkal és szentbeszéddel, s hajnalban szentmisével zárult. 1-6 napos böjt előzte meg, és az öröm 50 napos időszaka követte. Átfogta az üdvösség titkának egészét: a szenvedés, halál és föltámadás egységét. Az eltérő hagyományok a­zonban más-más hangsúlyt adtak az ünneplésen belül. A kisázsiai egyház Urunk szenvedését és halálát ünnepli, és előre tekint a feltámadásra. A római egyház a feltámadást állítja előtérbe, és visszatekint a szenvedés eseményeire.

Az év nagy keresztelési éjszakája a 4. században lett a húsvét vigíliája. A fény­rítus első nyoma a 4. sz. elejéről való. A fény azt jelképezi, hogy Húsvét átmenet a sötétségből a világosságra. Kibontakozott a húsvéti szent háromnap és a nagy­hét. A csúcs a vigília maradt.

A szent háromnap Keleten nem kapott ilyen hangsúlyt. Az öröm 50 napos idő­sza­kában bizonyos napok kiemelkedtek, így a húsvétvasárnap, húsvét nyolcada, a húsvét utáni 40. nap, Urunk mennybemenetelének ünnepe és pünkösd.

Különösen Keleten került háttérbe a kereszt. Krisztus istensége nagyobb hangsúlyt kap, és a szenvedés szinte csak előjáték a feltámadáshoz.

A húsvéti böjtölés elé készületi idő került, amiből a 40 napos nagyböjt alakult ki. A 6. századtól kezdődően a régi vigília megrövidült, és egyre inkább előre vitték szombatra. Már a 4-5. század fordulóján néhol éjfél előtt befejezték az ünneplést. Rómában a vigíliát nagyszombathoz számították.

A 8. században a gallikán liturgiában a kora délutáni órákban kezdődött a vigília ünneplése.  A 9. században a szertartások a déli órákban, a mise délután 3 órakor kezdődött. A 14. században a vigília-misét délelőtt is kezdhették. A Trienti misekönyv ezt szentesítette. A vigília megrövidülése mellett az ünneplési idő­szak is megrövidült: a vigília szombatra kerülése következtében a húsvét nyol­cada is a következő szombatra esett, s az azt követő fehérvasárnap már a levetett fehér ruhák vasárnapja lett.

Az Alpoktól északra lakó népek munkaritmusa más volt, mint a délieké. A vi­rág­vasárnaptól fehérvasárnapig tartó kéthetes munkaszünetet nehezen tudták me­gtartani a tavaszi vetési munkák miatt, ezért csökkenteni kezdték az ünnep­napok számát. Először húsvét nyolcadát. Később a szerdát is elhagyták. Ugyan­eb­ben az időben a pünkösd nyolcadot kapott.

A megváltás egészének az ünneplése tehát az idők folyamán mind jobban földa-rabolódott, az egyes ünnepek önállósultak. Ennek következtében a húsvét tar­­tal­ma a föltámadásra koncentrálódott, s ezzel elvesztette az ünnepek ünnepe köz­pon­ti, minden ünnepet összekapcsoló jellegét, s ez így maradt 1950-ig.

A liturgikus mozgalom eredménye volt 1955-ben kiadták az Ordo Hebdomadae Sanctae Instauratust. E rendelkezés újra tudatosította, hogy a húsvéti vigília nem a húsvét előünneplése, hanem az év főünnepe. Az időpontot illetően nagycsütör­tö­kön 17-20, nagypénteken 15-18 óra között, nagyszombaton este 8 óra után le­he­tett kezdeni a szertartást. Az ünneplés struktúrája lényegében megmaradt.

A II. vatikáni zsinat után a liturgikus reform hozta vissza megint húsvét ünnep-lésének összetartozó egységét. Eszerint a szent háromnap középpontja húsvét éjjele. Az 50 napos ünneplés egyetlen ünnepnap. A nagyhét Urunk szenvedé­sének emlékezete.

Forrás: katolikus lexikon

2020. április 24.

   

Hetedikes csorvási hittanosunk időt szánt a távoktatásban, a hitoktatójától kapott feladatra. Munkája eredményét köszönettel illeszti ide a plébános.

Húsvét

Jézus Krisztus megváltó feltámadásának ünnepe.  A húsvét szó gazdag tartalma ma­gában foglalja a hús fogyasztásához való visszatérést a 40 napos böjt után. U­tal a feltámadásra, mellyel Krisztus a megtestesülés beteljesedéseként fölvette a megdicsőült emberi testét; végül utal a húsvéti szentáldozásra is

A húsvét az ószövetségi pászka ünnepéből nőtt ki, mely a zsidók számára az egyiptomi fogságból való szabadításnak és az utolsó estén elfogyasztott vacsorá­nak az ünnepe.

Jézus maga lett a mi húsvéti bárányunk. Feltámadása a megváltás végső betel­je­se­dése, melyet az időben Krisztus második eljövetele zár.

A pászkától a húsvétig ívelő kapcsolat kezdőpontja az a történeti tény, hogy a Názáreti Jézust közvetlenül a pászka előtt Poncius Pilátus halálra ítélte, kereszt­re feszítették, és vasárnap hajnalban feltámadt.

A húsvét a kereszténység legnagyobb és legősibb ünnepe. Kez­detben a zsidók­kal együtt Niszan hónap 14-15-én ünnepelték. A pászka moz­­gó ünnep volt, azaz a holdévet követő naptár miatt a hét bármely napjára es­he­tett. Ezt az őskereszté­nyek is átvették. A húsvét ősi dátuma Jézus halálának időpontjához igazodott.

 A 2. sz. vége felé Kisázsia egyházától eltérően, mely szigorúan ragaszkodott a 14.-i ünnephez, a legtöbb egyház a húsvétot a Niszán 14. utáni vasárnapon ünne­pelte.

A húsvét központi jelentőségét mutatja, hogy kezdettől fogva több napon át ün­nepelték. A 4-9. századig egy hétig tartottak munkaszünetet. Azután 4, majd 3 na­pos lett az ünneplés. XIV. Kelemen pápa Mária Terézia kérésére 2 napos ün­nep­pé változtatta. X. Szent Pius pápa reformja következtében 1911: egy napos pa­ran­csolt ünnep lett. - Hazánkban húsvéthétfő, bár nem volt egyházilag paran­csolt ünnep, mégis pirosbetűs ünnep maradt a naptárban és a polgári életben, mert államilag munkaszüneti nap.

Forrás: Katolikus Lexikon

2020. április 23.

   

Harmadik osztályos csorvási hittanosunk otthoni munkája következik. Örömmel közöljük ehelyen.

Húsvétvasárnap

Vasárnap korán reggel néhány asszony a sírhoz megy, és nagyon elcsodálkozik. Képzeld, valaki elgörgette a hatalmas követ a bejárat elől! Az asszonyok bemen­nek a sírba, és ott egy angyal szólítja meg őket: „Ne féljetek! Jézus feltámadt. Si­­es­setek, és mondjátok el a tanítványoknak, hogy találkozni fognak vele Galileában!”

Mária Magdolna gyorsan megkeresi Pétert és Jánost. „Valaki elvitte Jézus testét” – mondja nekik. Péter és János a sírhoz sietnek, és azt látják, hogy a sír teljesen üres. Ezután hazamennek.

Amikor Mária visszatér a sírhoz, látja, hogy két angyal van bent. Ezt mondja ne­kik: „Nem tudom, hová vitték az Urat.” Aztán meglát egy férfit. Azt gondolja, hogy biztosan a kertész, ezért megkérdezi tőle: „Mondd meg, kérlek, hogy hová vitted!” Amikor a férfi a nevén szólítja, Mária rögtön felismeri, hogy Jézussal be­szél és átöleli. Ő így szól hozzá: „Menj, és mondd meg a testvéreimnek, hogy láttál engem.” Mária rögtön elfut a tanítványokhoz, és beszámol nekik minden­ről.

2020. április 22.

   

Egy negyedikes! gerendási hittanostól kaptuk a következő leírást. Köszönjük szépen!

Húsvét reggelén

Húsvét reggelén a sírt őrző római katonák mindent láttak és hallottak. Félelem­mel hullottak a földrengéstől rázkódó földre. Eszükbe jutott, hogy Jézus halála­kor is földrengés volt. Siettek Jeruzsálembe, hogy mindenkinek beszámoljanak a történtekről. A papok elsápadtak a félelemtől, amikor meghallották, mi történt.

De már túl késő volt! Sokan értesültek a történtekről.

Mária Magdolna volt az első, aki vasárnap reggel a sírhoz igyekezett. Nagyon csodálkozott, amikor az elhengerített követ. Biztos volt benne, hogy Jézus testét máshová vitték.

Elcsodálkozott a látottaktól és aggódni kezdett. Ragyogó fényesség vette körül az üres sírt. Meglepődve vettek észre egy fehérbe öltözött fiatalembert, aki a sír mellett ült.  Benéztek a sírba, ahol egy másik fiatal férfit láttak. Azt mondta: miért keresitek az élőt a holtak közt? Nincs itt, feltámadt.

Miután az asszonyok elsiettek, hogy a tanítványoknak elújságolják a csodálatos hírt, Péter és János érkezett a sírhoz. Ők is látták az üres sírt és a gondosan összehajtogatott halotti leplet.

 

2020. április 21.

   

A mai napra egy hatodikos, csorvási hittanos leányzó szorgalmi feladatát ajánljuk olvasásra. Köszönjük szépen.

 

A feltámadás

A feltámadás egy halott testben való újjáéledés. A feltámadás vagy a feltámasztás eseménye elsősorban zsidó és a keresztény vallásban található meg.

A hit középpontjában Jézus kereszthalálát követő feltámadása, majd mennybemenetele és a világ végét követő feltámadás áll, amikor Isten mindenkit megítél az élete alapján. Ekkor minden valaha élt ember fel fog támadni. A hívők reménykednek Krisztus visszatérésében, aki a halott emberi személyt feltámasztja.

A zsidó vallásban már Krisztus előtt megjelennek a feltámadás reményének csírái. Jézus idejében a szadduceusok nem hittek a halálon túli életben, míg a farizeusok igen. A szaddu­ce­u­sok kérdőre vonták Jézust, hogy nevetségessé tegyék a feltámadásról szóló tanítását. Meg­kér­dezték tőle: Ha egy asszony, miután a férje meghalt, és újra férjhez ment, majd újra és újra meg­özvegyült, és összesen hét férje is volt, akkor a túlvilágban melyik lesz a férje a hét férfi kö­zül? Jézus válaszában így felelt: egyik sem, mert ott nem házasodnak. Isten nem a halottak Istene, hanem az élőké, tehát a meghaltak is élnek.

Azok lettek az első keresztények, akik Jézus Krisztusban felismerték a megváltót. Mivel Jézus feltámadása egyetemes jelentőségű, ezért a keresztény feltámadás-hit minden ember hite. A kereszténység Jézus Krisztus halálának és feltámadásának hitére épül: Ha Krisztus nem támadt fel, nincs értelme a mi tanításunknak, s nincs értelme a ti hiteteknek sem.

Jézus kijelentette: Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz énbennem, soha meg nem hal. A halál a hívők számára alvás csupán. Jézus második eljövetelekor minden ember feltámad, ki kárhozatra, ki örök életre.

Jézus Krisztus feltámadása azt jelenti, hogy Jézus nemcsak volt, hanem van is. Ő ma is él, ott ül az Atyának jobbján és újra eljön dicsőségben ítélni élőket és holtakat.

Forrás: wikipédia

 

2020. április 20.

   

A mai napon egy gerendási, nyolcadikos hittanos szorgalmi feladatát köszönjük meg.

Húsvéttól pünkösdig

A húsvéti ünnepkör hamvazószerdán kezdődik s pünkösddel zárul. Húsvét, Krisztus feltáma­dá­sának napja az Egyház születésével egyidős. Mozgó ünnep, hiszen idő­pont­ját a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapon ünnepeljük.

Az idők során számos vallási és világi népszokás, hagyomány kapcsolódott. Ezek közül a leg­elterjedtebb a Jézus keresése játék. A hívek ez alkalommal általában a templom bejáratánál gyü­­le­keztek, ahová a gyermekeket is magukkal hozták, majd megindultak a település határ­ke­resztjeit érintve megkeresni azt a Jé­zus-szobrot, amelyet előzőleg nagy titokban mások elrej­tet­tek a búza között. Miután meg­ta­lál­ták, a település kápolnájához vitték.

Ennek a hagyománynak a folytatása lehet a feltámadási körmenet, melynek célja, hogy Krisz­tus feltámadásának örömhírét kivigyék az utcákra.

A körmenet tagjai meghatározott rend szerint állnak fel. Elöl az iskolások, majd a lányok, le­gé­nyek, a férfiak következnek, s utána a baldachin alatt a plébános az Oltári­szent­séggel. Mel­lette viszik egyik oldalon a feltámadt Krisztus szobrát, másikon a húsvéti gyer­tyát. Legelöl egy ministráns magasba emeli a fe­szü­letet.

Hagyomány az ételszentelés liturgiája is, mely szentelmény. Erre Jézus a­dott példát a cso­dá­latos ke­nyér­szapo­­rí­­tás­nál és az utolsó vacsorán. A megszentelt étel megvédte a híveket a böjt után a mértéktelenség kísértésétől. A szentelésre son­kát, kalácsot, tojást, tormát küldtek kosár­ban. Először a 7. szá­zad­­ban találjuk meg a húsvéti bá­rány megszentelését. Rómában már a 9. században megvolt ez a szertartás, ahol maga a pápa áldotta meg a húsvéti bárányt az utolsó vacsorát utánzó étke­zés­nél. A bárányhús mellett már a 10. században föltűnik a sonkaszen­te­lés is.

Húsvéthétfő a profán ünneplések napja. Jókor reggel az asszonyok átmentek a szomszédos falvakba ismerőseikhez, rokonaikhoz. Ezt a népi emlékezet Emmaus-járásként tart­ja számon. Az utat mindig imádkozva tették meg. Húsvéthétfő népszokásai közül a locsolkodás a legközismertebb. Kez­det­ben vízzel történő locsolásnak tisztító erőt is tulajdonítottak. A locsolók piros tojást, hímes tojást kaptak adományként, a felnőtteket gyakran étellel-itallal is megvendégelték. A szlovák lak­ta területeken nem locsoltak a legények, hanem megvesszőz­ték a lányokat.

Húsvét és pünkösd közé esik áldozócsütörtök ünnepe, Jézus mennybemenetelének napja. A kö­zépkorban hagyomány volt e napon a miseliturgiában megjeleníteni ezt az eseményt. Ilyen­kor általában egy Krisztus-szobrot húztak fel az oltártól a szentély pad­lására. Több helyen an­nak emlékére, hogy Jé­zus tanítványait kivezette az Olajfák hegyére, e napon is körmenetet tar­tottak. A húsvéti időszak koronája pünkösd. A kereszténységgel egyidős ünnep, a

Szent­lélek eljövetelének napja.

 „Az egyházi évnek ezen az évről évre ismétlődő liturgikus útján keresztül járuljunk »igaz szívvel a hit teljességében, meghintve szívünket és megtisztítva a rossz lelkiismerettől, és lemosva testünket tiszta vízzel, a Főpaphoz, hogy ővele éljünk és érezzünk, és ővele hatoljunk be a kárpit belsejéig«” (Bálint Sándor)

Forrás: familiamagazin.hu

2020. április 19.

   

Gerendásról, hetedikes hittanosunktól kaptuk a következő írást. Köszönjük szépen!

 

Jézus kereszthalála

Néhány nappal azután, hogy Jézus megérkezett Jeruzsálembe, egy különleges va­csorán vett részt a tanítványaival. Tudta, hogy ez lesz az utolsó alkalom, amikor együtt vacsorázik velük a halála előtt. A vacsora után Jézus kiment egy kertbe és imádkozott. Ezalatt odajöttek az ellenségei botokkal és kardokkal, hogy elfogják Őt. Sajnos Jézus egyik tanítványa, Júdás is segített nekik.

Másnap azok az emberek, akik meg akarták Jézust ölni, elvitték Őt Pilátushoz, a helytartóhoz. Pilátus dönthette el, hogy meg kell-e halnia Jézusnak. Elég sok kér­dést tett fel Jézusnak, de nem talált semmi olyat, amit Jézus rosszul tett vol­na. El akarta engedni Jézust, de a tömeg Jézus ellen fordult, és hallani sem akart erről. Feszítsd meg! Feszítsd meg! kiabálták hangosan. Pilátus háromszor is megpróbálta elmondani nekik, hogy Jézus semmi rosszat nem tett, de a végén megtette azt, amit a tömeg követelt, és halálra ítélte Őt.

Jézust kivitték Jeruzsálemen kívülre, hogy megfeszítsék. Egy Simon nevű embert utasítottak, hogy vigye a hatalmas fakeresztet. Amikor odaértek a Golgota hegyéhez, Jézust odaszegezték a kereszthez a kezeinél és a lábainál fogva. Két rablót is megfeszítettek ugyanakkor Jézus két oldalán.

Dél volt. Hirtelen elsötétedett a nap, teljes sötétség lett. Ez három órán keresztül tartott. Végül Jézus felkiáltott: Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet!

Jézus meghalt.  A barátai nagyon szomorúak és elkeseredettek lettek. Nem értet­ték, hogy miért történtek ezek a dolgok. Egy József nevű ember egy nagyon bátor dolgot tett: elment Pilátushoz, és elkérte Jézus testét. Óvatosan levette a testet a keresztről, bebugyolálta vászonba, és egy új sírbarlangba tette. Ezután egy nagy követ görgettek a barlang bejáratához.

2020. április 18.

   

Ötödik osztályos gerendási hittanosunk beküldött gondolatai. Köszönjük szépen!

 

Jézus halála

A nép vezetői el akarták fogni Jézust, hogy megöljék. Egyik éjszaka, miközben Jézus imádkozott egy kertben odamentek és el is fogták. Másnap elvitték Pilá­tus­hoz, aki az ország kormányzója volt. Pilátus azt az ítéletet hozta, hogy Jézus­nak meg kell halnia egy kereszten.

Jézust elvitték egy hegyre, Jeruzsálemen kívülre, ahol odaszögezték egy kereszt­hez a kezeinél és a lábainál fogva. Két másik bűnözőt is keresztre feszítettek mel­­­le­tte. Őket a bűneikért büntették meg, de Jézus semmi rosszat nem tett.

Dél felé járt az idő. Hirtelen megszűnt a napsütés, és nagyon sötét volt három órán keresztül. Ez idő alatt Isten az Úr Jézust büntette a mi bűneinkért. Jézusnak eddig is sok fájdalmat kellett elviselnie, de felfogni sem tudjuk, hogy mennyire szörnyű volt ez a büntetés.

Ezután Jézus szólt az Atyjához. Elvégzett mindent, amit rábízott. Miután Jézus meghalt, egy József nevű ember, aki szerette Őt, levette Jézus testét a keresztről, betakarta ruhával, és egy új sírbarlangba temette el. Ezután egy nagy követ gör­gettek a barlang bejáratához.

 

 

 

2020. április 17.

   

A verset egy telekgerendási negyedikes hittanostól kaptuk. Otthoni készületben találta és küldte nekünk. Köszönjük szépen!

Füle Lajos
Feltámadott


Húsvéti reggel
Tavaszi kedvvel
Zeng a berekben:
Feltámadott!

Egei kéklik,
Szelei végig-
Zúgják az erdőn:
Feltámadott!

Dongói dongják,
Méhei zsongják,
Kórusban mondják:
Feltámadott.

Lepkéi írják,
Bimbói nyílják,
Fűből virítják:
Feltámadott!

Égi madárkák
Dalolva szántják
Az új barázdát:
Feltámadott!

Tavasz van íme,
Hatalmas ige
Zuhog a szívre:
Feltámadott!

 

Következő 10 cikkElőző 10 cikk

 

 
facebook oldalunk

    

 
Hittanos beszélgetések
 
Valami kell, a szavakon túl...
2021. Április
HKSCPSV
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
<<   >>
 
Időjárás

Hőtérkép

Felhőkép

 

Templompanoráma

(Segítség)

 
Szól a rádió?
 
Egyházi oldalak
 
Szívesen látjuk!
 
Lélektől lélekig
 
Itt élünk
 

 

SKAM - SKAM France - wtFock - Druck - SKAM Italia és a többi! Folyamatosan bõvülõ magyar tartalmak! - SKAM SKAM SKAM    *****    Sorozatok Áprilisban-Read&Speak Blog-Sorozatok Áprilisban-Sorozatok Áprilisban-Read&Speak Blog-Sorozatok Áprilisban    *****    Sorozatok Áprilisban-Read&Speak Blog-Sorozatok Áprilisban-Sorozatok Áprilisban-Read&Speak Blog-Sorozatok Áprilisban    *****    SKAM - SKAM France - wtFock - Druck - SKAM Italia és a többi! Folyamatosan bõvülõ magyar tartalmak! - SKAM SKAM SKAM    *****    Gondolatok, vélemények, élménybeszámolók, tagek és egyebek (kpop, ajánlók, horror, blogtippek)    *****    Naruto rajongói oldal és Fanfiction Konoha.hu, Naruto rajongói oldal és Fanfiction Konoha.hu Naruto rajongói oldal    *****    A dohányboltos lány új novella. Sniffany felnõtt meséi, képei és versei a blogon :)    *****    Informatika és Informatikus könyvtáros tételek    *****    AemyDesign.hu teljes kódolt designek gportalra és wordpressre, kódok, tutorialok. képek - AemyDesign.hu - AemyDesign.hu    *****    SKAM - SKAM France - wtFock - Druck - SKAM Italia és a többi! Folyamatosan bõvülõ magyar feliratos tartalmak! - SKAM    *****    Kedves látogatóim! Március hónapban, minden születési horoszkóp megrendeléshez egy Biotérkép elemzést adok ajándékba!!!!    *****    Naruto rajongói oldal és Fanfiction Konoha.hu, Naruto rajongói oldal és Fanfiction Konoha.hu Naruto rajongói oldal    *****    Luxus házikedvenc prt lányokról szóló kis történet, egyéb cikkek.:)    *****    SKAM - Ismerd meg és nézd meg a híres norvég sorozatot és a remakeket! - SKAM - Egyre több MAGYAR feliratos tartalommal!    *****    Adóbevallás (Szja) - SMS-BEN KÉRHETI A BEVALLÁST!!! Kinek készít a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)    *****    A horoszkópod olyan tendenciákra mutat, melyek ismerete, sokat segít az elõre jutásban, a fejlõdésben. Rendeld meg most!    *****    Nagyon részletes születési horoszkóp 20-25 oldal + 3 éves elõrejelzés 20-25 oldal,e-mailben, utána ingyenes konzultáció.    *****    Sniffany felnõtt meséi, képei és versei a blogon :)    *****    Nagyon kedvezõ asztrológiai megrendelés! Születési horoszkóp+3éves elõrejelzés+konzultáció,csak 3000 Ft. Kattints várlak    *****    Ajándékozz kézmûves terméket Marilona Ékszerekbõl. Biztosan találsz megfelelõt, Valetin, esküvõ, szüli és névnapokra.