És növekedésnek indult a remény apró magocskája, ami élniakarást adott, hitet erősített odalent és idefent. A belső emberi nagyság találkozott a nemzet összefogásával és a legmodernebb technikával. Mert a 70. napon megtörtént a Csoda, újjászületett 33 bányász és sok-sok hozzátartozó. Újjászülettünk mindannyian.

És még valami, amiről itthon nem esett írás. A CBN News arról is beszámol, hogy a bányából kimentett bányászok többsége mély lelki életről és az Istenben való töretlen hitről tettek bizonyságot. Mindannyian egyetértettek abban, hogy a hitük tartotta őket épségben és biztonságban azalatt a 70 nap alatt, amíg a föld mélyében voltak.

Mario Sepúlveda, a második munkás, aki kilépett a kapszulából, ezt mondta: "Isten és az ördög harcolt felettem, és Isten győzött. Mindvégig tudtam, hogy ki fognak hozni. Mindvégig hittem az itteni chilei szakemberekben és a Nagy Teremtőben."

A negyedik felszínre lépő bányász, Carlos Mamani, azonnal letérdelt, ahogy kijött a kapszulából, majd az égre mutatott, hálát adva Istennek, és ugyanígy tett Omar Reygadas, akinek egy Biblia is volt a kezében, a sisakjára pedig ez volt írva: "Isten él".

Egy másik riport megjegyzi, hogy a 19 éves Jimmy Sanches még a bányában rekedve írt egy levelet, amit felküldtek a felszínre, ezzel a szöveggel: "Valójában 34-en vagyunk, mert Isten soha nem hagyott el minket itt lent."

(Bizalommal ajánljuk a CBN keresztény hírügynökség internetes oldalát, illetve a kapcsolódó angol nyelvű írásokat: www.cbn.com)