Nehéz keresztemnek,
fájdalmas ára van.

Cipelem, de lépni már
tőle alig tudok.
Úgy érzem, terhétől
összeroskadok.

Lábam kövek között
botlik, megbicsaklik,
Arcom, porba esve
ólom könnytől ázik.

Meredek út vezet
hegynek tetejére,
Nem látom, milyen lesz
az utamnak vége!

Ott ragyog az arcod,
biztosan tudom,
S ha majd Hozzád érek,
meg is láthatom.

Adj erőt, hogy tudjak
tiszta szívvel hinni,
s egy darabon segíts
a keresztet vinni!