| 		
		 
 2022.12.11.
	Bencsik-Kovács Zoltán 
	Maradok 
	 
	Maradok kirúgva, leharcolva 
	Marad a vendég, marad a kocsma 
 
	Maradnak sósak a könnyek, s a röghegyek 
	Legaljában a meredek emberek 
	 
	Maradok félve és megalkudva 
	Maradok tisztelettel, lehajolva 
	Itt ragadt életek - aki csak mehetett 
	Lefarcolt már, ugrott a fél telek 
	 
	Maradok tollpihe a szélviharban 
	Maradok suttogás az őrült zajban 
	Marad a templom és marad a puszta 
	Marad a csaló, megint megúszta 
	 
	Ki keres zsályát a mátrai réteken 
	Kinek az álma múlik a közérdeken 
	Sáros a kéz, ami a sorsot húzza 
	Aki nem látja, legalább haluzza 
	 
	Maradok maradék. A lemaradóra 
	Csak legyintő polgár, kifekszem a tóra. 
	Maradok úr és maradok szolga 
	Marad a közöny, hogy nem az ő dolga. 
	 
	Maradok áldozat, maradok szélhámos 
	Maradni kell, mert mondta a plébános 
	Maradni érdemes, marad még pár rokon 
	Maradunk faragott jelek a sírokon 
 |