Varga Berta Ferenc 1912-ben született Kapuváron. Néhány iskolai év után Győrbe, a bencés gimnáziumba került, ott is érettségizett. Rögtön jelentkezett a Győri majd a Szombathelyi Egyházmegyébe a szemináriumba. Mindkét helyről túljelentkezés miatt utasították el. Ezután 1 évet civilként bejárt a teológiára, és újra jelentkezett a Győri Szemináriumba, ahonnét ismét a túljelentkezésre hivatkozással utasították el. Egyik nagybátyja javasolta és segítette el Szegedre, a Szeged-Csanádi Egyházmegyébe, mondván, hogy az egész család földműves, hátha felveszik az alföldi földműves vidéken. Felvették, a teológiát Szegeden végezte és 1937-ben szentelték pappá, újmiséjét Kapuváron mutatta be.
Lelkipásztori szolgálatáról azt tudjuk, hogy 1938 és 1942 között Csorváson káplán. Papi állomáshelyei közül Komádit és Füzesgyarmatot tudjuk.
Az Egyházmegye 1980-as jubileumi évkönyve szerint Varga Ferenc püspöki tanácsos, csorvási plébános életének 55., papságának 31. évében 1967. május 30-án hunyt el. Ijjas püspök úr temette Kapuváron. Sírhelye a temetőkápolna mellett található.

Kapuvári származású paptestvére rövid beszámolója 2018. márciusában:
"Varga atya jómódú, kapuvári paraszt-családban született, testvérei voltak. Édesapja még élt, amikor pap fia meghalt.
Találkozásaim vele kispap-korom nyári vakációiban voltak. Csorvásról nyári időben hazajött Kapuvárra, amikor mi, kispapok is otthon voltunk. A reggeli szentmiséket elmondva, ahol mi, kispapok ministráltunk, hallgattuk jóízű beszélgetéseit a sekrestye körül.
Már két éve pap voltam, amikor ő meghalt. Temetése Kapuváron volt, Ijjas József püspök úr, a későbbi kalocsai érsek temette. Abban az időben vagy 20-25 élő kapuvári pap szolgált egyházunkban. Ezek közül nagyrészt ott voltak a temetésen."

Varga atyáék négyen voltak testvérek, 3 fiú és 1 lány, ő volt a legkisebb fiú. Jómódú, ősi földműves család az övék. Kapuvár alapító családjainak egyike, természetesen hívő, gyakorló katolikusok. A család büszkesége volt Varga Ferenc pappászentelése és papi működése.
Ferenc atya nagyapja 1905-ig köztiszteletben álló városi bíró volt, 3 ciklusra is megválasztották Kapuvár lakói. Ferenc atya András nevű édesapja az Egyháztanács tagja volt haláláig, a '60-as évek végéig. A család az egyházüldözés idején végig rendszeridegen volt, ezért a vállalt vallásosságnak komoly egzisztenciális következményekkel, napi szintű hátrányos megkülönböztetéssel járt. A család több tagját meghurcolták a hatóságok.
A családot már az is megviselte, hogy Ferenc atya ennyire távolra, az ország másik felére került. A közvetlen családtagok pedig még sem tudják feldolgozni a tragikus eseményeket. A mai napig -a 2020-as években- beszédtéma a hiánya, a körülmények tisztazatlansága a mai napig nem hozott lezárást és megnyugvást.
(A családi információkat Ferenc atya József nevű testévérének unokája Tamás osztotta meg személyesen a plébánián 2024. március 2-án.)

Araczki Jánost és Neller Máriát Varga atya eskette 1955 novemberében. A házassági felkészítőn kiderült, hogy az atya számon tartja az egykori ministránsokat és részletesen érdeklődik irántuk. (Korábban káplánként szolgált Csorváson, innét van az, hogy plébánossága első évében már sokakat ismert. - A plébános kiegészítése.)
Mindkét család tagjait jól ismerte, a kőfaragó Neller apukát is. Több családdal olyan baráti viszonyban volt, hogy tudta a kapukulcs helyét, és amikor adódott, bátran használhatta.
Tudottan szép volt a gyümölcsöskert, ahol Varga atya szívesen kertészkedett, jónéhány csemetét maga ültetett. A termésből alkalmasint jószívvel ajándékozott.
Szerette a sportot, focimeccsekre el is járt.
Ahol például rendőr volt a családban, ott a keresztelést csendben, hétköznap este végezte. A szertartásban akkor még külön megáldotta az édesanyát, aki a főoltárnál térdelt. Az volt a szavajárása, hogy "kicsim".
(Manyika néni emlékei 2024-ben.)