2020. április 26. |
|
|
|
Vasárnapra egy hatodik osztályos, csorvási hittanos lány beküldött írását választottuk. Köszönjük szépen.
A húsvét
A kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, e napon ünnepli Krisztus feltámadását. Húsvétkor ér véget a 40 napig tartó böjt. Húsvét az egyházi év mozgó ünnepeinek is középpontja.
Megünnepléséről már a 3. századból vannak adataink, azonban az ünnepet nem mindenütt tartották egyidőben. Bár a niceai zsinat 325-ben a többségben levő nyugati vélemény alapján elhatározta, hogy húsvét ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség után következő holdtölte utáni vasárnap tartassék, ez az időpont húsvét megünneplésére csak a 8. század óta vált általánossá. Hazánkban az 1092-ben tartott szabolcsi zsinat szerint akkoriban négy napig tartottak húsvétot, majd a nagyszombati zsinat 1611-ben három napra, XIV. Kelemen pápa 1771-ben pedig két napra csökkentette. X. Pius pápa 1911-ben húsvét második napját is törölte a kötelező ünnepek sorából, de nálunk továbbra is megtartották.
Húsvét ünnepének szertartásai közül már a középkorban kiemelkedett a föltámadás megjelenítése, amely az ünnep reggelén történt. A húsvéti szertartásokhoz tartozott az étel, a húsvéti bárány megszentelése. Emellett már a 10. században említik a sonkaszentelést is. Szokásban volt még a kenyér- és a tojásszentelés. Ezekkel a liturgikus cselekményekkel mutatnak összefüggést a naphoz fűződő szokások.
A Székelyföldön még a századforduló táján is szokásban volt, hogy a legények és fiatal házasok a templom megkerülése után végigvonultak a falun énekelve, imádkozva, majd megkerülték a határt, miközben bő termő esztendőért, békéért imádkoztak. A határkerülés után, amikor már hajnalodni kezdett, a legények színes szalaggal, cifra papírossal és hímes tojással díszített fenyőágakat tűztek kedveseik kapujára, ennek neve hajnalfa volt.
Köszöntő szokások is ismeretesek voltak húsvétkor. Húsvét második napja hétfő, a ma is szokásos húsvéti locsolás ideje. Húsvét hétfőjén és fehérvasárnap, – húsvét vasárnapját követő vasárnap volt szokásban a komatálküldés. Az Ipoly mentén a leányok ilyenkor azoknak a legényeknek küldtek tojást, akik farsangkor táncba vitték őket. A gyermekek húsvéti megajándékozása (nyuszi által hozott édesség, tojás) újabb eredetű szokás.
|
2020. április 25. |
|
|
|
Gerendásról, egy nyolcadikos hittanostól kaptuk a következő írást. Köszönjük szépen!
A húsvét ünneplése
A 4. századig egy istentiszteletből állt. Éjszaka kezdődött imádsággal, olvasmányokkal és szentbeszéddel, s hajnalban szentmisével zárult. 1-6 napos böjt előzte meg, és az öröm 50 napos időszaka követte. Átfogta az üdvösség titkának egészét: a szenvedés, halál és föltámadás egységét. Az eltérő hagyományok azonban más-más hangsúlyt adtak az ünneplésen belül. A kisázsiai egyház Urunk szenvedését és halálát ünnepli, és előre tekint a feltámadásra. A római egyház a feltámadást állítja előtérbe, és visszatekint a szenvedés eseményeire.
Az év nagy keresztelési éjszakája a 4. században lett a húsvét vigíliája. A fényrítus első nyoma a 4. sz. elejéről való. A fény azt jelképezi, hogy Húsvét átmenet a sötétségből a világosságra. Kibontakozott a húsvéti szent háromnap és a nagyhét. A csúcs a vigília maradt.
A szent háromnap Keleten nem kapott ilyen hangsúlyt. Az öröm 50 napos időszakában bizonyos napok kiemelkedtek, így a húsvétvasárnap, húsvét nyolcada, a húsvét utáni 40. nap, Urunk mennybemenetelének ünnepe és pünkösd.
Különösen Keleten került háttérbe a kereszt. Krisztus istensége nagyobb hangsúlyt kap, és a szenvedés szinte csak előjáték a feltámadáshoz.
A húsvéti böjtölés elé készületi idő került, amiből a 40 napos nagyböjt alakult ki. A 6. századtól kezdődően a régi vigília megrövidült, és egyre inkább előre vitték szombatra. Már a 4-5. század fordulóján néhol éjfél előtt befejezték az ünneplést. Rómában a vigíliát nagyszombathoz számították.
A 8. században a gallikán liturgiában a kora délutáni órákban kezdődött a vigília ünneplése. A 9. században a szertartások a déli órákban, a mise délután 3 órakor kezdődött. A 14. században a vigília-misét délelőtt is kezdhették. A Trienti misekönyv ezt szentesítette. A vigília megrövidülése mellett az ünneplési időszak is megrövidült: a vigília szombatra kerülése következtében a húsvét nyolcada is a következő szombatra esett, s az azt követő fehérvasárnap már a levetett fehér ruhák vasárnapja lett.
Az Alpoktól északra lakó népek munkaritmusa más volt, mint a délieké. A virágvasárnaptól fehérvasárnapig tartó kéthetes munkaszünetet nehezen tudták megtartani a tavaszi vetési munkák miatt, ezért csökkenteni kezdték az ünnepnapok számát. Először húsvét nyolcadát. Később a szerdát is elhagyták. Ugyanebben az időben a pünkösd nyolcadot kapott.
A megváltás egészének az ünneplése tehát az idők folyamán mind jobban földa-rabolódott, az egyes ünnepek önállósultak. Ennek következtében a húsvét tartalma a föltámadásra koncentrálódott, s ezzel elvesztette az ünnepek ünnepe központi, minden ünnepet összekapcsoló jellegét, s ez így maradt 1950-ig.
A liturgikus mozgalom eredménye volt 1955-ben kiadták az Ordo Hebdomadae Sanctae Instauratust. E rendelkezés újra tudatosította, hogy a húsvéti vigília nem a húsvét előünneplése, hanem az év főünnepe. Az időpontot illetően nagycsütörtökön 17-20, nagypénteken 15-18 óra között, nagyszombaton este 8 óra után lehetett kezdeni a szertartást. Az ünneplés struktúrája lényegében megmaradt.
A II. vatikáni zsinat után a liturgikus reform hozta vissza megint húsvét ünnep-lésének összetartozó egységét. Eszerint a szent háromnap középpontja húsvét éjjele. Az 50 napos ünneplés egyetlen ünnepnap. A nagyhét Urunk szenvedésének emlékezete.
Forrás: katolikus lexikon
|
2020. április 24. |
|
|
|
Hetedikes csorvási hittanosunk időt szánt a távoktatásban, a hitoktatójától kapott feladatra. Munkája eredményét köszönettel illeszti ide a plébános.
Húsvét
Jézus Krisztus megváltó feltámadásának ünnepe. A húsvét szó gazdag tartalma magában foglalja a hús fogyasztásához való visszatérést a 40 napos böjt után. Utal a feltámadásra, mellyel Krisztus a megtestesülés beteljesedéseként fölvette a megdicsőült emberi testét; végül utal a húsvéti szentáldozásra is
A húsvét az ószövetségi pászka ünnepéből nőtt ki, mely a zsidók számára az egyiptomi fogságból való szabadításnak és az utolsó estén elfogyasztott vacsorának az ünnepe.
Jézus maga lett a mi húsvéti bárányunk. Feltámadása a megváltás végső beteljesedése, melyet az időben Krisztus második eljövetele zár.
A pászkától a húsvétig ívelő kapcsolat kezdőpontja az a történeti tény, hogy a Názáreti Jézust közvetlenül a pászka előtt Poncius Pilátus halálra ítélte, keresztre feszítették, és vasárnap hajnalban feltámadt.
A húsvét a kereszténység legnagyobb és legősibb ünnepe. Kezdetben a zsidókkal együtt Niszan hónap 14-15-én ünnepelték. A pászka mozgó ünnep volt, azaz a holdévet követő naptár miatt a hét bármely napjára eshetett. Ezt az őskeresztények is átvették. A húsvét ősi dátuma Jézus halálának időpontjához igazodott.
A 2. sz. vége felé Kisázsia egyházától eltérően, mely szigorúan ragaszkodott a 14.-i ünnephez, a legtöbb egyház a húsvétot a Niszán 14. utáni vasárnapon ünnepelte.
A húsvét központi jelentőségét mutatja, hogy kezdettől fogva több napon át ünnepelték. A 4-9. századig egy hétig tartottak munkaszünetet. Azután 4, majd 3 napos lett az ünneplés. XIV. Kelemen pápa Mária Terézia kérésére 2 napos ünneppé változtatta. X. Szent Pius pápa reformja következtében 1911: egy napos parancsolt ünnep lett. - Hazánkban húsvéthétfő, bár nem volt egyházilag parancsolt ünnep, mégis pirosbetűs ünnep maradt a naptárban és a polgári életben, mert államilag munkaszüneti nap.
Forrás: Katolikus Lexikon
|
2020. április 23. |
|
|
|
Harmadik osztályos csorvási hittanosunk otthoni munkája következik. Örömmel közöljük ehelyen.
Húsvétvasárnap
Vasárnap korán reggel néhány asszony a sírhoz megy, és nagyon elcsodálkozik. Képzeld, valaki elgörgette a hatalmas követ a bejárat elől! Az asszonyok bemennek a sírba, és ott egy angyal szólítja meg őket: „Ne féljetek! Jézus feltámadt. Siessetek, és mondjátok el a tanítványoknak, hogy találkozni fognak vele Galileában!”
Mária Magdolna gyorsan megkeresi Pétert és Jánost. „Valaki elvitte Jézus testét” – mondja nekik. Péter és János a sírhoz sietnek, és azt látják, hogy a sír teljesen üres. Ezután hazamennek.
Amikor Mária visszatér a sírhoz, látja, hogy két angyal van bent. Ezt mondja nekik: „Nem tudom, hová vitték az Urat.” Aztán meglát egy férfit. Azt gondolja, hogy biztosan a kertész, ezért megkérdezi tőle: „Mondd meg, kérlek, hogy hová vitted!” Amikor a férfi a nevén szólítja, Mária rögtön felismeri, hogy Jézussal beszél és átöleli. Ő így szól hozzá: „Menj, és mondd meg a testvéreimnek, hogy láttál engem.” Mária rögtön elfut a tanítványokhoz, és beszámol nekik mindenről.
|
2020. április 22. |
|
|
|
Egy negyedikes! gerendási hittanostól kaptuk a következő leírást. Köszönjük szépen!
Húsvét reggelén
Húsvét reggelén a sírt őrző római katonák mindent láttak és hallottak. Félelemmel hullottak a földrengéstől rázkódó földre. Eszükbe jutott, hogy Jézus halálakor is földrengés volt. Siettek Jeruzsálembe, hogy mindenkinek beszámoljanak a történtekről. A papok elsápadtak a félelemtől, amikor meghallották, mi történt.
De már túl késő volt! Sokan értesültek a történtekről.
Mária Magdolna volt az első, aki vasárnap reggel a sírhoz igyekezett. Nagyon csodálkozott, amikor az elhengerített követ. Biztos volt benne, hogy Jézus testét máshová vitték.
Elcsodálkozott a látottaktól és aggódni kezdett. Ragyogó fényesség vette körül az üres sírt. Meglepődve vettek észre egy fehérbe öltözött fiatalembert, aki a sír mellett ült. Benéztek a sírba, ahol egy másik fiatal férfit láttak. Azt mondta: miért keresitek az élőt a holtak közt? Nincs itt, feltámadt.
Miután az asszonyok elsiettek, hogy a tanítványoknak elújságolják a csodálatos hírt, Péter és János érkezett a sírhoz. Ők is látták az üres sírt és a gondosan összehajtogatott halotti leplet.
|
2020. április 21. |
|
|
|
A mai napra egy hatodikos, csorvási hittanos leányzó szorgalmi feladatát ajánljuk olvasásra. Köszönjük szépen.
A feltámadás
A feltámadás egy halott testben való újjáéledés. A feltámadás vagy a feltámasztás eseménye elsősorban zsidó és a keresztény vallásban található meg.
A hit középpontjában Jézus kereszthalálát követő feltámadása, majd mennybemenetele és a világ végét követő feltámadás áll, amikor Isten mindenkit megítél az élete alapján. Ekkor minden valaha élt ember fel fog támadni. A hívők reménykednek Krisztus visszatérésében, aki a halott emberi személyt feltámasztja.
A zsidó vallásban már Krisztus előtt megjelennek a feltámadás reményének csírái. Jézus idejében a szadduceusok nem hittek a halálon túli életben, míg a farizeusok igen. A szadduceusok kérdőre vonták Jézust, hogy nevetségessé tegyék a feltámadásról szóló tanítását. Megkérdezték tőle: Ha egy asszony, miután a férje meghalt, és újra férjhez ment, majd újra és újra megözvegyült, és összesen hét férje is volt, akkor a túlvilágban melyik lesz a férje a hét férfi közül? Jézus válaszában így felelt: egyik sem, mert ott nem házasodnak. Isten nem a halottak Istene, hanem az élőké, tehát a meghaltak is élnek.
Azok lettek az első keresztények, akik Jézus Krisztusban felismerték a megváltót. Mivel Jézus feltámadása egyetemes jelentőségű, ezért a keresztény feltámadás-hit minden ember hite. A kereszténység Jézus Krisztus halálának és feltámadásának hitére épül: Ha Krisztus nem támadt fel, nincs értelme a mi tanításunknak, s nincs értelme a ti hiteteknek sem.
Jézus kijelentette: Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz énbennem, soha meg nem hal. A halál a hívők számára alvás csupán. Jézus második eljövetelekor minden ember feltámad, ki kárhozatra, ki örök életre.
Jézus Krisztus feltámadása azt jelenti, hogy Jézus nemcsak volt, hanem van is. Ő ma is él, ott ül az Atyának jobbján és újra eljön dicsőségben ítélni élőket és holtakat.
Forrás: wikipédia
|
2020. április 20. |
|
|
|
A mai napon egy gerendási, nyolcadikos hittanos szorgalmi feladatát köszönjük meg.
Húsvéttól pünkösdig
A húsvéti ünnepkör hamvazószerdán kezdődik s pünkösddel zárul. Húsvét, Krisztus feltámadásának napja az Egyház születésével egyidős. Mozgó ünnep, hiszen időpontját a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapon ünnepeljük.
Az idők során számos vallási és világi népszokás, hagyomány kapcsolódott. Ezek közül a legelterjedtebb a Jézus keresése játék. A hívek ez alkalommal általában a templom bejáratánál gyülekeztek, ahová a gyermekeket is magukkal hozták, majd megindultak a település határkeresztjeit érintve megkeresni azt a Jézus-szobrot, amelyet előzőleg nagy titokban mások elrejtettek a búza között. Miután megtalálták, a település kápolnájához vitték.
Ennek a hagyománynak a folytatása lehet a feltámadási körmenet, melynek célja, hogy Krisztus feltámadásának örömhírét kivigyék az utcákra.
A körmenet tagjai meghatározott rend szerint állnak fel. Elöl az iskolások, majd a lányok, legények, a férfiak következnek, s utána a baldachin alatt a plébános az Oltáriszentséggel. Mellette viszik egyik oldalon a feltámadt Krisztus szobrát, másikon a húsvéti gyertyát. Legelöl egy ministráns magasba emeli a feszületet.
Hagyomány az ételszentelés liturgiája is, mely szentelmény. Erre Jézus adott példát a csodálatos kenyérszaporításnál és az utolsó vacsorán. A megszentelt étel megvédte a híveket a böjt után a mértéktelenség kísértésétől. A szentelésre sonkát, kalácsot, tojást, tormát küldtek kosárban. Először a 7. században találjuk meg a húsvéti bárány megszentelését. Rómában már a 9. században megvolt ez a szertartás, ahol maga a pápa áldotta meg a húsvéti bárányt az utolsó vacsorát utánzó étkezésnél. A bárányhús mellett már a 10. században föltűnik a sonkaszentelés is.
Húsvéthétfő a profán ünneplések napja. Jókor reggel az asszonyok átmentek a szomszédos falvakba ismerőseikhez, rokonaikhoz. Ezt a népi emlékezet Emmaus-járásként tartja számon. Az utat mindig imádkozva tették meg. Húsvéthétfő népszokásai közül a locsolkodás a legközismertebb. Kezdetben vízzel történő locsolásnak tisztító erőt is tulajdonítottak. A locsolók piros tojást, hímes tojást kaptak adományként, a felnőtteket gyakran étellel-itallal is megvendégelték. A szlovák lakta területeken nem locsoltak a legények, hanem megvesszőzték a lányokat.
Húsvét és pünkösd közé esik áldozócsütörtök ünnepe, Jézus mennybemenetelének napja. A középkorban hagyomány volt e napon a miseliturgiában megjeleníteni ezt az eseményt. Ilyenkor általában egy Krisztus-szobrot húztak fel az oltártól a szentély padlására. Több helyen annak emlékére, hogy Jézus tanítványait kivezette az Olajfák hegyére, e napon is körmenetet tartottak. A húsvéti időszak koronája pünkösd. A kereszténységgel egyidős ünnep, a
Szentlélek eljövetelének napja.
„Az egyházi évnek ezen az évről évre ismétlődő liturgikus útján keresztül járuljunk »igaz szívvel a hit teljességében, meghintve szívünket és megtisztítva a rossz lelkiismerettől, és lemosva testünket tiszta vízzel, a Főpaphoz, hogy ővele éljünk és érezzünk, és ővele hatoljunk be a kárpit belsejéig«” (Bálint Sándor)
Forrás: familiamagazin.hu
|
2020. április 19. |
|
|
|
Gerendásról, hetedikes hittanosunktól kaptuk a következő írást. Köszönjük szépen!
Jézus kereszthalála
Néhány nappal azután, hogy Jézus megérkezett Jeruzsálembe, egy különleges vacsorán vett részt a tanítványaival. Tudta, hogy ez lesz az utolsó alkalom, amikor együtt vacsorázik velük a halála előtt. A vacsora után Jézus kiment egy kertbe és imádkozott. Ezalatt odajöttek az ellenségei botokkal és kardokkal, hogy elfogják Őt. Sajnos Jézus egyik tanítványa, Júdás is segített nekik.
Másnap azok az emberek, akik meg akarták Jézust ölni, elvitték Őt Pilátushoz, a helytartóhoz. Pilátus dönthette el, hogy meg kell-e halnia Jézusnak. Elég sok kérdést tett fel Jézusnak, de nem talált semmi olyat, amit Jézus rosszul tett volna. El akarta engedni Jézust, de a tömeg Jézus ellen fordult, és hallani sem akart erről. Feszítsd meg! Feszítsd meg! kiabálták hangosan. Pilátus háromszor is megpróbálta elmondani nekik, hogy Jézus semmi rosszat nem tett, de a végén megtette azt, amit a tömeg követelt, és halálra ítélte Őt.
Jézust kivitték Jeruzsálemen kívülre, hogy megfeszítsék. Egy Simon nevű embert utasítottak, hogy vigye a hatalmas fakeresztet. Amikor odaértek a Golgota hegyéhez, Jézust odaszegezték a kereszthez a kezeinél és a lábainál fogva. Két rablót is megfeszítettek ugyanakkor Jézus két oldalán.
Dél volt. Hirtelen elsötétedett a nap, teljes sötétség lett. Ez három órán keresztül tartott. Végül Jézus felkiáltott: Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet!
Jézus meghalt. A barátai nagyon szomorúak és elkeseredettek lettek. Nem értették, hogy miért történtek ezek a dolgok. Egy József nevű ember egy nagyon bátor dolgot tett: elment Pilátushoz, és elkérte Jézus testét. Óvatosan levette a testet a keresztről, bebugyolálta vászonba, és egy új sírbarlangba tette. Ezután egy nagy követ görgettek a barlang bejáratához.
|
2020. április 18. |
|
|
|
Ötödik osztályos gerendási hittanosunk beküldött gondolatai. Köszönjük szépen!
Jézus halála
A nép vezetői el akarták fogni Jézust, hogy megöljék. Egyik éjszaka, miközben Jézus imádkozott egy kertben odamentek és el is fogták. Másnap elvitték Pilátushoz, aki az ország kormányzója volt. Pilátus azt az ítéletet hozta, hogy Jézusnak meg kell halnia egy kereszten.
Jézust elvitték egy hegyre, Jeruzsálemen kívülre, ahol odaszögezték egy kereszthez a kezeinél és a lábainál fogva. Két másik bűnözőt is keresztre feszítettek mellette. Őket a bűneikért büntették meg, de Jézus semmi rosszat nem tett.
Dél felé járt az idő. Hirtelen megszűnt a napsütés, és nagyon sötét volt három órán keresztül. Ez idő alatt Isten az Úr Jézust büntette a mi bűneinkért. Jézusnak eddig is sok fájdalmat kellett elviselnie, de felfogni sem tudjuk, hogy mennyire szörnyű volt ez a büntetés.
Ezután Jézus szólt az Atyjához. Elvégzett mindent, amit rábízott. Miután Jézus meghalt, egy József nevű ember, aki szerette Őt, levette Jézus testét a keresztről, betakarta ruhával, és egy új sírbarlangba temette el. Ezután egy nagy követ görgettek a barlang bejáratához.
|
2020. április 17. |
|
|
|
A verset egy telekgerendási negyedikes hittanostól kaptuk. Otthoni készületben találta és küldte nekünk. Köszönjük szépen!
Füle Lajos
Feltámadott
Húsvéti reggel
Tavaszi kedvvel
Zeng a berekben:
Feltámadott!
Egei kéklik,
Szelei végig-
Zúgják az erdőn:
Feltámadott!
Dongói dongják,
Méhei zsongják,
Kórusban mondják:
Feltámadott.
Lepkéi írják,
Bimbói nyílják,
Fűből virítják:
Feltámadott!
Égi madárkák
Dalolva szántják
Az új barázdát:
Feltámadott!
Tavasz van íme,
Hatalmas ige
Zuhog a szívre:
Feltámadott!
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
