S akárhol leszel, mindig visszahoznak,
tájak, melyek már túlvilági kört
zárnak körénk, itt a kék, ott a zöld:
a gyöngyös Tejút könnyeiddel oktat
s annál a fánál erősebben ott vagy,
mint bárki bárhol: delet és gyönyört
őrzöl, s az téged. Így szövődsz bele
a Mindenségbe, élet és mese:
nem hiányzol sehol sohase.
Mindez sok, s kevés: ez ébreszt, ez altat:
Örök jelenlét, noha képzelet csak
Hogy szerezhet szív szíven ily hatalmat?!