Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

2020. április 16.
Húsvét csütörtökjére egy hatodikos, csorvási hittanos nagyheti összefoglalóját választotta Halász Attila. Köszönjük mindkettejük munkáját!   A nagyhét a nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól nagyszombatig. Napjai a nagyhétfő, nagykedd, nagyszerda és a húsvéti szent háromnap (nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat). Az Úr bevonulását virágvasárnap már a 4. század végén megünnepelték Jeruzsálemben. Az Olajfák hegyén gyűltek össze, majd szentírási szakaszok olvasása után körmenetben kísérték végig a városon a püspököt. A gyermekek olajfa és pálmaágakat vittek. A szertartás a 8. században került át nyugatra. Rómában Nagy Szent Leó pápa idejében már Jézus szenvedése állt a liturgia középpontjában, de az eredeti ünnep nyomai máig fennmaradtak. Ma a liturgiában a barkaszentelés (pálmaszentelés) az ünnepi mise előtt van, az evangélium pedig Jézus szenvedéstörténete. Hilár pápa (461–468) hétfőre és keddre már engedélyezte a szentmisét. II. Valentinianus császár (375–392) a közhivatalokban a nagyhétre munkaszünetet rendelt el és még a rabszolgákat is mentesítette a munka alól. A munkaszünet többé kevésbé változatlanul az egész középkorban érvényes maradt. VIII. Orbán pápa a nagyhét napjait 1642-ben ismét hétköznappá nyilvánította. Nagycsütörtök a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja, amikor Jézus búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. Jézus zsidó húsvét esti lakomát tartott az Egyiptomból való szabadulás emlékére. Szeretete jeléül megmosta tanítványai lábát. Nagycsütörtök estétől szombat estéig nincs harangozás. Ehhez köthető az Eucharisztia megalapítása. A nagycsütörtök a legtöbb országban nem munkaszüneti nap. Legkorábbi lehetséges dátuma március 19., a legkésőbbi április 22. Nagypéntek a húsvét előtti péntek. A húsvét előtti 2. és a farsangi időszak vége utáni 45. nap. Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről, a liturgiában a húsvéti szent háromnap második napja. A nap nálunk 2017 óta munkaszüneti nap, dátuma március 20-tól április 23-áig változhat. A nagyszombat a húsvétvasárnapot megelőző nap. A szent háromnap közül ez az utolsó. A farsangi időszak vége után a 46. nap. A hagyomány szerint ezen a napon Jézus holtan feküdt sírjában. Nagyszombatról húsvétvasárnapra virradóan ünnepli a kereszténység Jézus feltámadását. Dátuma legkorábban március 21-ére, legkésőbb április 24-ére eshet. A nap elnevezése több nyelvben a napközbeni gyászra, vagy az esti ünneplésre utal. Az angolok Húsvét este vagy Csendes Szombat névvel illetik. A Fülöp-szigetekiek Fekete Szombatnak vagy Dicsőség Szombatjának hívják. Csehországban az elnevezése Fehér Szombat. A nagyhét a tavasz újjászületésre koncentrál, a természet megújulása a test és a lélek megújulását is hozza. A magyar falun a parasztok egészen a közelmúltig a nagyhét tiszteletére nagy gonddal megtisztították az egész portát, beleértve az istállót és melléképületeket is. A szerszámokat is letisztogatták, kifényesítették. Különös gonddal készültek ilyenkor az évi gyónásra, szentáldozásra is. Az édesanya szigorúan gondoskodott arról, hogy minden gyermek, a béresek és szolgálók is elvégezzék. A húsvét táján végzett gyónást még a 20. század elején is a gyóntatócédula igazolta, ilyet ma is találni régi imádságoskönyvekben. Egyes helyeken a vízkereszti házszentelés alkalmával az asztalra készítették és a plébános jelenlétében a sekrestyés cérnára fűzve összegyűjtötte. A nagyhét eseményeihez tartozik a püspöki székesegyházakban a krizmaszentelési mise. A püspök papjaival együtt misézik, és megszenteli a betegek és a keresztelendők olaját és a krizmát. Ekkor újítja meg a papság a szenteléskor tett ígéreteit.

2020. április 15.
Napi üzenetnek egy ötödikes, gerendási hittanos dolgozatát választottuk. Köszönjük a rászánt időt, megérte:-) Mi történt Nagypéntektől Húsvétig? Jézus megcsúfolták.  A katonák elvitték őt a palota belsejébe, a helytartóságra, és összehívták az egész csapatot.  Felöltöztették bíborba, tövisből font koronát tettek a fejére, és elkezdték köszönteni: „Üdvözlégy, zsidók királya!”  Nádszállal verték a fejét, leköpdösték, és térdhajtással hódoltak előtte. Miután kigúnyolták, levették róla a bíborruhát, felöltöztették saját ruhájába, és kivitték, hogy megfeszítsék őt.  Kényszerítettek egy arra menő embert, cirenei Simont, hogy vigye a keresztet.  Elvitték őt a Golgotára és keresztre feszítették. Felirat is volt a kereszten: A ZSIDÓK KIRÁLYA. Vele együtt feszítettek keresztre két rablót, egyet jobb, egyet pedig balról.  Amikor tizenkét óra lett, sötétség támadt az egész földön három óráig. Három órakor Jézus hangosan felkiáltott: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem? Néhányan az ott állók közül, akik meghallották, így szóltak: Nézd, Illést hívja.  Valaki elfutott, megtöltött egy szivacsot ecettel, nádszálra tűzte, inni adott neki, és így szólt: „Lássuk csak, eljön-e Illés, hogy levegye?”  Jézus azonban hangosan felkiáltva kilehelte lelkét. Ekkor a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt. Amikor a százados, aki vele szemben állt, látta, hogy így lehelte ki lelkét, ezt mondta: Bizony, ez az ember Isten Fia volt! Amikor beesteledett, mivel az előkészület napja volt, eljött arimateai József bátran bement Pilátushoz, és elkérte Jézus testét.  Pilátus kiadatta a holttestet Józsefnek.  Ő pedig gyolcsot vásárolt, levette őt, begöngyölte a gyolcsba, elhelyezte egy sziklába vágott sírboltba, és követ hengerített a sírbolt bejárata elé.  A hét első napján, korán reggel, napkeltekor, elmentek a sírbolthoz.  Arről beszéltek egymás között: Ki hengeríti el nekünk a követ a sírbolt bejáratáról? Ekkor felnéztek, és látták, hogy a kő el van hengerítve. Amikor bementek a sírboltba, látták, hogy egy fehér ruhába öltözött ifjú ül jobb felől, és megrettentek. De az így szólt hozzájuk: Ne féljetek! A názáreti Jézust keresitek, akit megfeszítettek? Feltámadt, nincsen itt. Menjetek el, mondjátok meg a tanítványainak és Péternek, hogy előttetek megy Galileába: ott meglátjátok őt, amint megmondta nektek.  Kijöttek, és elfutottak a sírbolttól, mert remegés és döbbenet fogta el őket.

2020. április 14.
Hittanosaink otthon elkészített munkáiból válogatunk. Egy nyolcadikos hittanos komoly gondolatai következnek a Passió című filmről. Köszönjük szépen! A passió című film bemutatása A passió (eredeti angol címén: The Passion of the Christ, azaz Krisztus passiója) egy 2004-ben bemutatott film. Jézus életének utolsó tizenkét óráját filmesíti meg. A forgatókönyvet Benedict Fitzgerald és Mel Gibson írta, utóbbi a film rendezője is. A forgatókönyv megírásakor az evangéliumokon kívül felhasználták Emme­rich Anna Katalin 19. századi német misztikusnő látomásait is. A történet kezdete az Olajfák hegyén játszódik, ahol az utolsó vacsora után Jézus fél­revonul imádkozni. Ezalatt Júdás elárulja Jézust a zsidó fő­papoknak, akik a 30 ezüstpénz odaadása után katonákkal küldik Jézushoz. Jézust elfogják és előbb a főpap, majd a Nagytanács elé viszik. A főpap istenkáromlás bűnében látja vétkesnek. Júdás kétségbeesésében felakasztja magát. Jézust ezután a helytartó Poncius Pilátus elé küldik, akitől azt kérik, hogy ítélje halálra. Pilátus nem talál vétket benne, igyekszik szabadon bocsátani, s felesége is ezt tanácsolja neki. Ezután Pilátus Heródes Antipász zsidó fejedelemhez küldi, hogy az mondjon ítéletet. Heródes, aki korábban már értesült Jézus működéséről, csodát vár tőle, de Jézus még válaszra sem méltatja. Heródes bolondnak nyilvánítja Jézust és visszaküldi Pilátushoz, kibújva az ítélkezés alól. A római helytartó továbbra is bűntelennek látja Jézust, de gyilkos Barabást bocsátja szabadon Jézus helyett. Azonban még ezután sem akarja megöletni Jézust, hanem megkorbácsolásra ítéli, hogy utána a lenyugodott zsidók elfogadják a szabadon bocsátását. A korbácsolást végre is hajtják Jézuson (a római katona majdnem halálra vereti), de a főpapok dühe továbbra sem csillapul. Így Pilátus végül mégiscsak halálra ítéli Jézust. Jézust el is viszik a Golgota hegyére. Közben a szadista őrök a félholt embert össze-vissza verik továbbra is.  Ott keresztre feszítik. A film tartalmazza a két latornak a történetét, azzal a kiegészítéssel, hogy a gúnyolódó latornak egy holló a kereszten ki is vájja büntetésből a szemét. Jézus hosszú szenvedés után visszaadja a lelkét Istennek, mire az égből egy könnycsepp hullik a Megváltóra. Az ég elsötétül, hatalmas vihar tör ki, a Jeruzsálemi templom padlózata kettéhasad. A római katonák megrettenve a jelenségtől vasrudakkal eltörik a két lator lábszárát, hogy bizonyosan elpusztuljanak, de Jézushoz érve észreveszik, hogy már halott, így a kivégzetteket otthagyva elfutnak a hegyről. Jézust néhány hozzátartozója leveszi a keresztről és eltemeti. A film vége Jézus sírját mutatja az üres lepedővel, majd a kínzások sebeitől (kivéve a szögek helyétől) meggyógyult, sugárzó Jézus arcát látni: megtörtént a feltámadás.

2020. április 13.
Húsvéthétfőn egy harmadik! osztályos hittanos írása kerül a weblapra. Köszönjük szépen! Mária a zajos domboldalon állt és rettenetes dolgot látott. A fia haldoklott a kereszten. Jézus mindig tudta, hogy a gonosz emberek megölik. Mikor kisgyerek volt, egy bácsi arra figyelmeztette Máriát, hogy nagy szomorúság fogja érni. Az utolsó vacsora után Jézus kiment tanítványaival a Getszemáni kertbe. A ta­nít­vá­nyai elaludtak. Ő imádkozott az Atyához. Ezután elfogták, és a főpaphoz vitték. Innen elvitték Pilátushoz, aki nem találta bűnösnek. Végül a tömeg addig kiabált, míg Pilátus halálra ítélte Jézust. A katonák leköpdösték Jézust, megkorbácsoltak, majd a vállára adták a keresztet. Jézus felcipelte a Golgotára, ott keresztre feszítették. Hosszú szenvedés után Jézus meghalt. Barátai eltemették egy sírba. Ezután a katonák lepecsételték a sírt. Így senki nem mehetett be se ki.

2020. április 12.
Hittanosaink visszaküldött írásaiból válogatunk. Húsvétvasárnapra egy csorvási, hetedikes diák írását választottuk. Köszönjük szépen az önálló munkát! Jézus kereszthalála Az evangélisták, akik megfogalmazták a passiót, rengeteg részletre emlékeztek. Megemlítik a helyszíneket és a szereplőket. A megostorozás borzalmas büntetés volt. A római ostor szíjainak végén csont- és fémdarabok, kis kampók voltak. Darabokban tépték ki a húst az elítélt testé­ből. Nem volt ritkaság, hogy már az ostorozásba belehalt az elítélt. A Golgota Jeruzsálem egyik városkapuja mellett volt. Eredetileg kőfejtő volt itt, ám egy hatalmas sziklatömb ottmaradt. A rómaiak ezt használták kivégzőhely­nek, mert így a városból ki és bejövők láthatták a kereszteket. Ennek elrettentő ereje volt. A környéken sok sziklasír is volt. Az elítélt embereknek általában a keresztrudat kellett a vállukon vinniük. A ke­resztek függőleges oszlopai a sziklába beékelve mindig ott álltak a Golgotán. Az elítélteket a csuklójuk alatt szegezték fel a keresztre, hogy a testük súlyát a szeg elbírja (egyébként a tenyérnél kiszakadt volna). A keresztre feszítés ret­tene­tes kínzás volt. A kereszten függő ember teste kifeszült, nem kapott levegőt. A szegekkel átvert karjain kellett – iszonyú fájdalom árán – egy kicsit felhúznia magát, hogy levegőt tudjon venni, aztán megint lezökkent a teste. Így kínlódott órákon át. Jézus halálakor a templom függönye kettéhasadt. Az a függöny, amely a szen­tek szentjét, a jeruzsálemi templom legszentebb részét fedte el. Azt a helyet, ahol maga Isten lakott, volt jelen. Ide soha senki nem léphetett be, csak a főpap, ő is csak évente egy alkalommal. Ez a függöny széthasadt. Isten arcát, amit eddig nem láthatott a világ, most megláthatta. És ez az arc könnyekkel és vérrel volt tele. Jézus, az új főpap Isten új nevét kiáltotta. Azt, hogy Isten szeretet. Hogy halálosan szerette ezt a világot. Jézus halálában feltárul Isten titka, Isten arca. Feltárul az ő végtelen szeretete. Ezt fejezi ki a függöny széthasadása.

2020. április 11.
Nagyszombatra egy csorvási hittanos testvérpár otthon íródott gondolatait osztjuk meg. A fényképeket külön köszönjük, a plébános ügyetlensége miatt nem sikerül azokat megmutatni. Jézus tudta, hogy Júdás elfogja árulni mégis tanítvánnyá fogadja őt. (Júdás 30 ezüstpénz kapott az árulásért.) A tanítványok azt szerették volna ha Jézus felszabadítja Jeruzsálemet a római megszállás alól de Jézusnak nem ez volt a terve ezért lehet hogy Júdás olyan csalódott lett aminek a következtében árulta el Jézust. Jézust egyre többen követték ezért az elfogásához olyan helyszínt kellett, hogy válasszanak ahol kevesen vannak vele így esett a választás a Gecsemáné kertre. Apának is volt szerencséje ezen a helyen járni amikor Izraelben járt.  Fontos, hogy Júdás árulása vezetett Jézus halálához de Péter is letagadta őt. (Júdás később felakasztotta magát.) Jézust Pilátus elé vitték, a főpapok és az egész főtanács hamis bizonyítékokat kerestek Jézus ellen, hogy halálra ítélhessék de Pilátus nem találta bűnösnek. Szokás volt, hogy húsvétkor valakit szabadon bocsátottak a bűnösök közül de a nép nem akarta, hogy Jézust bocsátsák szabadon és végül Barabás aki rabló volt engedték szabadon. Pilátus engedett a nép akaratának előhozták Jézust megostorozták, fejére töviskoszorút tettek, nádszállal verték a fejét, leköpdösték és kigúnyolták. Jézust a katonák a Golgota dombjára kísérték melyet Koponyák hegyének is neveztek. Jézus előszőr maga vitte keresztjét de egy idő után összeroskadt alatta és ezután cirénei Simont kényszerítették a katonák arra, hogy vigye a keresztet. Miután a Golgotára megérkeztek a katonák felfeszítették Jézust. Jézus még ekkor is imádkozott a katonákért: „Atyám bocsáss meg nekik mert nem tudják, hogy mit cselekszenek.” A bámészkodók a főpapok az írástudók a farizeusok és a vének még ekkor is gúnyolták, kérdőre vonták, hogy miért nem menti meg saját magát a kereszthaláltól? Délre járt amikor lehajtotta fejét és kilehelte a lelkét. Ekkor hirtelen besötétedett és du.3 óráig sötét volt.

2020. április 10.
Egy nyolcadik, csorvási hittanos otthoni munkáját választottuk Nagypéntekre. Köszönjük szépen! A zsidók minden esztendőben megülték az Egyiptomból való szabadulás emlékére a húsvétot. Az ünnepi lakomán, amelyet Jeruzsálemben kellett megtar­tani, egy előzőleg a templomban leölt bárányt fogyasztottak el kovásztalan ke­nyér­rel, keserű salátákkal és borral. Ezt vacsorát Jézus elköltötte tanítványai körében. Vacsora közben Jézus közölte tanítványaival azt is, hogy egy közülük elárulja őt. A tanítványok ezen elszomorodtak és sorra megkérdezték: csak nem én va­gyok? Jézus felfedte az áruló kilétét: Az, akinek a bemártott falatot adom. Ezzel bemártotta a falatot és Júdásnak nyújtotta. Júdás eltávozott, hogy tervét végre­hajt­sa. Jézus kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte, majd odanyújtotta az apos­to­loknak és ezt mondta: Vegyétek és egyétek, ez az én testem!" Majd fogta a kelyhet, hálát adott és szintén odaadta a tanítványoknak. Ezt mondta: Igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem. Az új és örök szövetségé, amelyet soka­kért kiontanak a bűnök bocsánatára. Majd hozzátette: Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. Ezután kimentek az Olajfák hegyére. Útközben Jézus arról beszélt, hogy az el­kö­­vet­ke­ző nehéz órákban tanítványai megbotránkoznak bene és cserbenhagyják őt. Péter azonban erősködött, hogyha mindnyájan megbotránkoznak is benne, ő nem teszi. Jézus ekkor megjövendölte, hogy mielőtt a kakas kétszer szól, Péter háromszor is megtagadja őt.

2020. április 9.
Egy hetedik osztályos hittanos visszaküldött írása kerül a mai napra. Köszönjük szépen az írást:). Az utolsó vacsora Jézus és apostolainak vacsorája szenvedésének előestéjén. A zsidó húsvét ünnepi vacsorája volt, amikor is Izrael népe arra emlékezett, hogy az Úr kimentette őket Egyiptomból. A vacsora közben Jézus levetette a ruháját, olyan kötényt kötött maga elé, majd egy edénybe vizet öntött és hozzáfogott megmosni a tanítványok lábát. Csodál­koz­va hagyták a tanítványok, hogy Jézus megmossa a lábukat, mert Jézus nem tűrt ellenkezést: aki nem hagyja, hogy megmossa a lábát, annak nincs köze hoz­zá! Egymásután megmossa mindegyikét. Végül Péterhez érkezett. Péter ellenke­zett a leghevesebben. Jézus azt mondta neki: amit most még nem ért, azt majd ké­sőbb megérti. A vacsora közben Jézus kezébe vette a kenyeret, megtörte, odaadta az aposto­lok­nak: vegyétek és egyétek, ez az én testem!” Aztán fogta a kelyhet, odaadta ne­kik: Igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem. Az új szövetségé, ame­lyet sokakért kiontanak a bűnök bocsánatára. A vacsora után Jézus egyedül imádkozott. Az apostolok is vele mentek, de foly­ton elaludtak. Jézus sokáig imádkozott, hiszen tudta, hogy nagyon nehéz feladat vár rá. Ekkor érkezett meg Júdás egy csapat katonával. Júdás megmutatta nekik Jézust, akit ezután börtönbe vittek.

2020.április 8.
Hittanosaink távoktatásban visszaküldött írásaiból válogatunk. Most egy nyolcadikos, csorvási hittanosnak köszönjük meg otthoni munkáját. Ő írta a következőket. Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete. Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe. Az ókorban szokás volt, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedjék. Az emberek megadták Jézus Krisztusnak ezt a tiszteletet. A felsőruháikat az útra terítették és gallyakat vágtak a fákról, pálmaágakat lengettek. Ezen a napon a templomban barkaszentelést (a magyar néphagyomány szerint rontás, betegség, vihar, jégeső ellen), barkás bevonulást vagy körmenetet szok­tak tartani. A pálma a győzelem és a diadal jelképe. Ezért az ünnep neve több nyelven pál­ma­va­sár­nap. Nálunk ritkaság a pálma, ezért barkát szentelünk és virágvasárnapnak hívjuk. A virágvasárnap megünneplésének szokásai a bibliai elemek mellett a jeruzsálemi egyház liturgiájából erednek. Jézus bevonulásának útvonala Betániából az Olajfák hegyén és a Kedron patak völgyében vezető országúton át, majd az Aranykapun keresztül vezetett, célja pedig a jeruzsálemi templom volt. Szamárháton érkezett, és a nép ünnepléssel fogadta: a „Hozsanna Dávid fiának” felkiáltással fogadták. A „messiás királyt”, a római uralom alól való felszabadítót várták benne. A szamárháton való érke­zés, valamint a templom mint cél ugyanakkor egy szolgáló, papi messiásra utal; a királyságot Jézus nem igazán fogadta el.

2020. április 07.
Ötödikes csorvási hittanosunk írt saját szavaival Virágvasárnapról, amit el is küldött Halász Attila hitoktatónak. Köszönjük! Virágvasárnap: Jézus bevonulása Jeruzsálembe A virágvasárnap hivatalos neve: a pálmaágak vasárnapja, Jézus jeruzsálemi bevonulására utal. Azokon a területeken, ahol ritka a pálmafa, használatos a virágvasárnap vagy zöldvasárnap név. Magyarországon a legkorábban virágzó fűzfaágakra utal (barka). Ezen a napon van barkaszentelés, a virágvasárnapi körmenet. Az evangélium a passió. A nagyhét első napja. Virágvasárnap ünnepli az egyház Jézusnak szamáron való diadalmas jeruzsálemi bevonulását: sokan a nép közül ruhájukat terítették az útra, mások ágakat törtek a fákról, s eléje szórták. A tömeg így kiáltozott: Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban! Úgy fogadták, mint egy királyt. Azt hitték, megszabadítja a zsidókat a rómaiaktól. Pár napon belül az éljenzésből gyilkos hangulat lett…

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk