2016.08.07.
Kowalsky Balázs Gyula
Mit mondjak még?
Fáradt reggelek, nehéz nappalok,
A legszebb álmaid, közöttük lassan elhagyod.
Sok rejtett félelem rozsdás lakat mögött.
Bátran nézz mögé, ismerd meg és mind elköszön!
Ami vagy, amit hinni se mersz,
Hogy egyedi vagy, ami csak te lehetsz,
Hogy ami bánt az is szebbre csiszol,
Amit látsz, amit érzel, azt értsd meg jól.
Hogy többet érsz, mint az éveid száma,
A ruhád, cipőd, autód ára,
Hogy a Twitteren, Facebook-on mennyi az arc,
Aki bejelölt, vagy annál, hogy mire tart.
Többet érsz, mint egy személyi szám,
Matek doga, évvégi bizonyítvány.
Többet érsz, mint egy gyerek, egy felnőtt, egy öreg,
Egy születésnapi köszöntő szöveg.
Több, mint egy kereszt vagy családi név,
Az Isten is csodálva, szeretve néz,
De ha elvesztjük egymást: bolyongva élsz.
Nem várom, nézd:
Nem kell, hogy járj
Tó vízén, a kereszten megfeszülj,
Nem kell a vízből bort csinálj!
Mit mondjak még!?
Ennyi és kész!
Francba a nagy dolgokkal!
A kicsikben ha velem vagy
Sokkal többet ér!
A nehéz éveket, köszönd, hogy ennyi csak!
Jól tudod mindig van, akiknek sokkal több akad.
Mindaz, mit nem szeretsz, a szíveden sebhelyek,
A múltból visszatért érzelmek, tettek, emberek,
Ami vagy, amit hinni se mersz,
Hogy egyedi vagy, ami csak te lehetsz,
Hogy többet érsz, mint egy platinakártya,
Egy TAJ szám, egy mobil, pénztárca.
Többet érsz, mint egy munkahely,
Aki szeret az nem elvisel!
Többet érsz, mint a földön bármilyen szerep,
Te a múzsa vagy, nem a kép vagy a keret.
Több mint egy test, akár csúnya vagy szép.
Az Isten is csodálva, szeretve néz,
De ha elvesztjük egymást: bolyongva élsz.
Mindenki keresi mindig,
az alagút végén egy fényre vár,
amiben végül igazi otthont talál.
|